Karóra és QWERTY • Változásra optimalizáld a termékedet!

Miért az éjszaka közepén kezdődik az óra számozása és nem amikor felébredünk? Miért QWERTY billentyűzeten pötyögünk még mindig, amikor nem is hatékony? Ami ma jó ötletnek tűnik, biztos, hogy nem lesz az örökké.

Örökös illúzió, hogy a jövőt ki tudjuk számítani, hogy csak egy jó terv kell, semmi más. A modern üzleti gondolkodás egyre inkább belátja, hogy ennek az ellenkezője igaz és csak azok lesznek a túlélők, akik megtanulnak a lehető leggyorsabban változni.

📺 Az alábbi videóban erről beszélek részletesebben:

Összefoglaló

📑 A videóban az alábbi témákról beszél Morgós Bence:

Termékfejlesztés és felülvizsgálat: A videó kezdetén Bence arról beszél, hogy miért és milyen termékek keletkeznek, és azt hangsúlyozza, hogy fontos folyamatosan felülvizsgálni és validálni a termékek működését annak érdekében, hogy azok továbbra is relevánsak és hatékonyak legyenek.

Az óra példa: Megosztja egy érdekes szituációját a fiával, aki egy régi karóráját szeretné elkérni. Bence meg kell magyarázza neki, hogy miért működik az óra úgy, ahogy. Ez a példa arra szolgál, hogy rámutasson a tervezés és a használat összekapcsolása mögötti kihívásokra.

QWERTY billentyűzet és technológiai inercalitás: Bemutatja a QWERTY billentyűzet példáját, mint egy olyan esetet, ahol egy már elterjedt technológiai megoldás (a billentyűzet elrendezése) továbbra is használatban van, annak ellenére, hogy más hatékonyabb megoldások is létre jöttek idővel. Kritizálja azt a tendenciát, hogy az elfogadott rendszerek sokáig fennmaradnak, még akkor is, ha már nem optimálisak.

Az állpadlórendszertől a UX/UI design-ig: Bence kiemeli, hogy a tervezés során fontos figyelembe venni, hogy a felhasználók hogyan reagálnak az újításokra, és példákat említ, mint az állpadlórendszert vagy egy speciális billentyűzetet (CharaCorder), amelyek könnyebbé teszik saját funkcionális használatukat és ezáltal elősegítik a könnyebb alkalmazkodást a változó igényekhez.

Kihívások a termékfejlesztésben: Hangsúlyozza, hogy a termékfejlesztés során kritikus fontosságú folyamatosan újragondolni és frissíteni a terméket, hogy alkalmazkodjon az idővel változó igényekhez és technológiákhoz.

Kaizen és termékújítás: Záró gondolatként felhívja a figyelmet a Kaizen elv fontosságára, vagyis a folyamatos javításra és megújulásra a termékfejlesztés során. Azt hangsúlyozza, hogy a sikeres termékek azok, amelyek képesek folyamatosan alkalmazkodni és fejlődni az idő előrehaladtával.

Átirat

🤖A videó gépi átirata:

Sziasztok! Az első téma, amit szeretnék ma ide behozni, az arról szól, hogy milyen termékeket hozunk létre, és azok kiknek az igényeit elégítik ki. És nagyon érdekes szituációba kerültem a minap, hogy a fiam meglátta egy régi karórámat, és elkunyerálta tőlem, hogy neki arra mindenképp szüksége van. És az volt a megállapodás, hogy jó, megkaphatja, de hát akkor meg kell tanulnia, hogy hogy működik az óra. És hát azzal ugye nem számoltam, hogy ez úgy történik ez a folyamat, hogy nekem kell elmagyaráznom, hogy hogy működik az óra. És nagyon hamar abba az érdekes kihívásba kerültem, hogy nem nagyon tudtam elmagyarázni, hogy az óra miért úgy működik, ahogy működik. Mert hogy… Ugye egy nap az úgy kezdődik, hogy reggel fölkelünk, amikor följön a nap, kicsit előbb, kicsit később, ki mikor, és este lefekszünk, amikor ugye lemegy, ugyanígy van, aki később. De mondjuk egy gyermeknek ez nagyjából az életciklusa. És hát ami ugye borzasztó észszerű lenne, hogy amikor fölkelünk, akkor van nulla óra mondjuk, egy óra, és akkor kezdődik a nap. És akkor ébren vagyunk körülbelül 12 órán keresztül. És amikor véget ér a nap, akkor kezdődik az éjszaka, és akkor kezdődik egy másik 12 órás ciklus. Na de hát az órán ugye nem így van, hanem éjfélkor kezdődik a nap. És ezt nem nagyon tudtam elmagyarázni a fiamnak, hogy ez miért van így. Aztán kicsit utána néztem ennek, és ennek ugye az a magyarázata, hogy a legtöbb óra, vagy a legtöbb ilyen időmérési koncepció az a napórából származik. És ugye elképzelsz egy napórát, egy botot, vagy most tök mindegy, valami egyszerű formában, akkor annak ugye egy olyan speciális pontja van, egy olyan speciális időpont van a nap folyamán, ami a többitől eltér, az pedig a dél. Amikor ez az árnyék, ez sehova nem vetül, mert a nap pontosan a pálca fölött van az égen, és az árnyéka nem vetül sem erre a botnak. És ez egy különleges pont, és innentől kezdve lehet számolni az egyik irányba, meg a másik irányba. Aztán amikor elfogy a napsütés, reggel meg este, akkor valószínűleg ugyanennyi idő telik el éjszaka is, mivel egy fordulata a Földnek ez az egység, amit mi napnak nevezünk. Szóval innen ered ez, hogy a dél az akkor van, amikor az árnyék ugye megszűnik. Na de ez a technika, vagy ez a mérési rendszer, ez ugye arra van optimalizálva, hogy egy botnak az árnyéka hogyan működik. Ez egy technikai dologból adódik. És igazából nincs sok köze ahhoz, hogy az ember maga hogy működik. A humán résztvevő ebben az egészben, aki használja ezt a terméket, amit mi, vagy szolgáltatást, amit időmérésnek nevezhetünk, mondjuk. És ez nem egy együlálló dolog a világban. Gondolnánk, hogy hát persze ez egy régi dolog, így alakult kéne, de hogy a modern világban is van ilyen. Mert például ott vannak a QWERTY billentyűzetek, ugye a legtöbb országban, Magyarországban mondjuk Z betű van az Y helyett, de biztos ismeritek ezt a billentyűzet kiosztást. Na most az ugye miért ilyen? Azért ilyen, mert amikor még a mechanikus, írás, írógépek világából, amikor azon gondolkoztak, hogy ezt hogy optimális megcsinálni ezt a gépet, akkor arra jöttek rá, hogy ezek a kalapácsok, amik oda csapnak a papírra, ezek nagyon könnyen összeakadnak egymással, ahogy az egyik jön hátra, a másik megy előre, könnyen összeakadnak egymással, hogyha úgy mozognak, olyan kalapácsok mozognak, amik egymás mellett vannak. És ennek a technikai megoldása az volt, hogy megnézték a nyelvnek a statisztikáját, hogy melyik betű következik melyik után jellemzően, és megpróbálták ezeket úgy elhelyezni a billentyűzeten, hogy ezek minél távolabb legyenek egymástól. Tehát ez gyakorlatilag ennek a gépnek, ennek a technikai megoldásnak az érdekeit szolgálja, annak a működéséhez szükséges. Na, ugye mi történt később? Telt az idő, jöttek a számítógépek, először az elektromos írógépek, és tulajdonképpen az igény teljesen megszűnt. Tehát nem kell most már, hogy így legyenek ezek a billentyűk, de mégis így vannak, pedig ez nem egy hatékony, ergonomiailag nem egy hatékony billentyűzett kiosztás. Születtek más ilyen kiosztások is, például a Dvorak kiosztás, amik 10-20-30 százalékkal gyorsabb gépelést tesznek lehetővé, de ezek ugye nem terjedtek el, mert mindenki a QWERTY-t használta. Vagy mostanában például van egy olyan projekt, úgy hívják őket, hogy CharaCorder, mint “charater recorder”, akik egy olyan eszközt használnak, ami két ilyen öt gombból álló, öt ilyen kis mini joystickból álló cucc, amit minden joystickot öt irányba tudsz mozgatni, jobbra, balra, előre, hátra, és be tudod nyomni, és ezeknek a kombinációjával tudsz gépelni, úgyhogy sose kell az ujjaidat elvenned ezekről, és ezáltal ők azt ígérik, hogy olyan 3-500 százalékos hatékonysági növekedést lehet elérni, tehát ennyivel gyorsabban lehet, hogy úgy mondják, hogy a gondolat sebességével tudsz gépelni. Tehát tényleg elég meggyőzőek ezek a videók, amit erről közzétesznek, a magyar nyelv még nem támogatott egyelőre, de lehet, hogy majd veszek el. Veszek egy ilyet, és megtanulom. Na mindegy, szóval csak azt akarom ebből kihozni, hogy itt ez a QWERTY billentyűzet, ez is ugye egy ugyanilyen példa, hogy már rég elmúlt az az ok, amiért ez így lett kialakítva, de mivel mindenki így használja, ezért ez a termék ilyen maradt. Szóval ez az én számomra borzasztó érdekes, és azt gondolom, hogy termékfejlesztés kapcsán nagyon kritikus, hogy legyen legyen egy folyamatos felülvizsgálata, egy folyamatos validációja annak, hogy ahogy a termékünk vagy a szolgáltatásunk működik, az továbbra is indokol, tehát tényleg így kellene működnie, vagy lehetne-e másképp. És ami ezzel kapcsolatban nyilván egy nagy kihívás, az az, hogyha valamit valamilyenre megtervezel, és az a megoldás elterjed, mint például az óra ugye, vagy a billentyűzet, akkor onnan már nagyon-nagyon nehéz, egy másik irányba elmozogni, egy olyan új technológiát meghonosítani, mint például ez a joystickos CharaCorder megoldás, ami az emberek számára még nem ismert. Ez egyébként az ilyen felhasználói felületek tervezésében is egy borzasztó nagy kihívás a UX meg UI design-ban, hogy lehet szuper jó ötletekkel jönni, de hogyha mondjuk egy üzenetküldő alkalmazás nem egészen úgy működik, mint a Facebook Messenger, akkor mondjuk az emberek, mit tudom én, 70%-a nem annyira fogja érteni, hogy ez micsoda, és hogy hogy kell használni. És lehet, hogy a Facebook Messenger egy jó dolog, lehet, hogy nem a működését tekintve, de egy annyira standard dologgá vált, hogy az emberek ezt értik, és ha valami másképp működik, hiába jobban, azt nem értik annyira, és nem olyan könnyen adoptálják. Szóval, hogyha terméket fejlesztetek, és ilyenekbe gondolkoztok, hogy mitől jó valami, akkor mindig tartsátok észben azt, hogy az, hogy ma gondolsz valamit róla, hogy ez hogy kell működjön, és miért úgy, az ma igaz, és nem biztos, hogy egy hét, egy hónap, egy év, vagy egy évtized múlva igaz lesz. Tehát innentől kezdve az egyik legfontosabb dolog az, hogy hogy tudod a terméket úgy fejleszteni, hogy egyes alkotórészei, komponensei azok önállóan módosíthatóak legyenek később, és hogyan optimalizálod a terméket arra, hogy könnyen átalakítható legyen. Mondok erre egy másik példát is, hogyha neked például van egy irodaházad, és mondjuk ezzel foglalkozol, hogy irodaházat adsz bérbe, akkor oda jön egy bérlő, és a bérlő azt mondja, hogy ő szeretné az elektromos hálózatot valamilyen módon elkészíteni, vagy elkészíttetni, és akkor te ezt megcsinálod, ahogy klasszikusan egy házban megcsinálnád, hogy mondjuk kivésed a falakat körbe, és behúzod oda a kábelt. Nagyon jó, aztán ott van, nem tudom, 3-5 évig ez a bérlő, elmegy, és jön egy másik cég, akik kiveszik ezt a helyiséget, és ők teljesen mást akarnak, és máshogy akarják a kábelezést. Na akkor át kell vésned mindent, ugye semmi se igaz, ami eddig igaz volt. Tehát ez mindig egy folyamatos, visszatérő, jelentős költség lesz az irodaháznak a fenntartásában. Viszont, hogyha egy olyan paradigmát teszel ennek az egésznek az aljára, hogy hogyan lehet ezt a rendszert változásra optimalizálni, akkor megcsinálhatod úgy is az irodaházat, hogy építesz egy állpadlórendszert, amiben futnak a kábelek, és ennek az állpadlónak minden egyes ilyen csempéjét ugye ezt ki lehet venni, a kábeleket át lehet kötögetni alatta, vissza lehet rakni. És ezzel építettél egy olyan rendszert, aminek a módosítási költsége borzasztóan alacsony, csak a drótokat kell áthúzogatni, ahogy akarod, viszont tökéletesen lehet bárkinek az igényeire, személyre szabni. Jó, szóval nem csak digitális termékfejlesztésben szempont ez, hanem bármilyen terméket vagy szolgáltatást fejlesztesz, tartsd észben azt, hogy ezt egyáltalán nem biztos, hogy ugyanígy fogják használni, vagy ugyanez lesz az optimális használata, egy későbbi időpontban, és próbálj erre felkészülni, erre optimalizálni a terméket, hogy akármilyen okosnak gondolod magadat jelenleg, valószínűleg a jövőben ki fog derülni, hogy nem ez a jó megoldás, hanem valami egészen más, és a terméked akkor lesz sikeres, hogyha ezeket a folyamatos javításokat, amiket japánul Kaizen-nek neveznek, ezeket meg tudod tenni, és állandóan tudsz megújulni, megfrissülni. a termékeddel. Hát ezt akartam elmondani nektek, úgyhogy köszi szépen, hogy meghallgattatok, és sok sikert! Építsetek szuper termékeket, és csatlakozzatok a közösségünkhöz, a ServantKnights.com weboldalon megtaláljátok az összes elérhetőségünket, meg egy pár szót a filozófiánkról, hogy mivel foglalkozunk, illetve van egy csodálatos Facebook csoportunk is, meg egy Slack csoportunk is, ahol ilyen híreket és érdekességeket, illetve különböző mélyebb beszélgetéseket is találtok a témában. Úgyhogy köszi szépen, sziasztok!